free website templates


Kiszámíthatóbb jövőt szeretnél? Legyél jogkövető!


A jogkövetés véd a stressztől, kiszámíthatóságot és biztonságot ad, szabadidőt- , energiát és költséget takarít meg. Hogyan? Mit is jelent a jogkövetés?

Napjainkban nem könnyű a jogszabályi előírásoknak megfelelni, hiszen a jogszabályok nem olyanok mint egy háztartási gépnek a használati- és kezelési útmutatója. Jelenleg 8011 (ez csak a törvények, törvényerejű rendeletek és rendeletek száma, ezen felül vannak határozatok, utasítások, önkormányzati rendeletek) alkalmazandó jogszabály van, amiket a jogalkotó folyamatosan felülvizsgál és a felülvizsgálat eredményeként módosít.

A jogszabályi előírásoknál azt is fontos kiemelni, hogy az új jogszabályoknak még nehezebb megfelelni, hiszen az újnak nincsen gyakorlata. Vegyük például az új Ptk.-t, az új Polgári Perrendtartást és az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét (Ez a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete).
Ptk.: a régi Ptk. 1959. óta volt alkalmazandó egészen 2014. márc. 15-éig, amikor is az új Ptk. vette át a helyét, legalábbis átmenetileg részben. Részben, mert a jogalkotó készített hozzá egy rövid kiegészítő törvényt, amivel megmondta, hogy mikor melyiket kell alkalmazni. Tehát, itt a jogalkotó a régi törvényről az új törvényre átálláshoz adott némi segítséget. Az új Ptk.-nak azonban nincsen még kialakult gyakorlata. Az érthetőség kedvéért rögzítem, hogy a régi Ptk. kb. 50 évig volt alkalmazandó, amely idő alatt a bíróság az elé került jogkérdésekben tudott gyakorlatot kialakítani. Ahhoz, hogy az új Ptk.-nak is legyen kialakult, azaz elfogadott és azonosan alkalmazott gyakorlata, bizony sok-sok év kell. Az eddigi leggyakrabban felmerült alkalmazási kérdésekben elméleti és gyakorlati elismert szakemberekből álló Testület foglal állást, ad iránymutatást időről időre.

A Polgári perrendtartással kapcsolatban is elmondható, hogy a régi perrendtartás (ez az 1952. évi III.tv.) kb. bő 50 évig volt alkalmazandó, amelyet hirtelen egy más szerkezetű eljárásrend vált fel az új Perrendtartás révén. Tehát, amit kb. bő 50 évig az ember álmából felkeltve, netán félálomban is megválaszolt a régi törvény alapján, az most az új törvény alatt már nem lesz helytálló válasz. Az új Perrendtartásra átálláshoz a jogalkotó nem adott átmeneti szabályokat. Az új törvény – az eddig eltelt röpke majdnem egy év alatt – alkalmazása számos kérdést vetett fel és a kérdéssornak előreláthatóan nincs még vége. A felmerült alkalmazási kérdések száma jelenleg hozzávetőleg 100 körül van, amelyben szakmai vezetők foglalnak állást az időszakosan rendszeresen megtartott üléseiken.

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete is kihívás elé állítja a szakembereket, hiszen ez a szabály sem ad minden egyes helyzetre választ, hanem általánosságokat fogalmaz meg. Ráadásul ezt kell a hazai szabályokkal együttesen alkalmazni, ami az adott konkrét kérdésnél nem egyszerűsítést, hanem nehézséget jelenthet. Nem véletlen tehát, hogy a Rendelet előírásainak értelmezési és alkalmazási kérdéseivel kapcsolatban munkacsoportok jöttek létre, hogy állásfoglalásokat adjanak ki.
Fentiek alapján adódik a kérdés, hogy ha a jogszabályok alkalmazása és értelmezése nehézséget okoz a szakemberek számára, akkor az egyszerű polgár hogyan legyen jogkövető. A válasz egyszerű: ha nem ismeri az adott kérdésben a jogszabályi előírásokat, a jogi lehetőségeket, akkor szakembert kell megkérdezni. Szakember a jelen keretek között az, aki jogi egyetemi végzettséggel és a jogi egyetemi végzettséghez kötött munkája alapján több év szakmai gyakorlattal rendelkezik. A szakember ugyanis a jogi ismeretei, tapasztalata és a jogalkotói szándék alapján tud útmutatást adni ahhoz, hogy a konkrét kérdésben előírt jogszabályi rendelkezést miként lehet követni, teljesíteni.
Az egyszerű polgár is biztosan tud néhány dolgot, így például azt, hogy az utcán nem szemetel, a járda a gyalogosoké (és kijelölt helyeken megosztva a kerékpárosoké), stb.

A jogkövetés röviden azt jelenti, hogy a jogszabályi előírásokat betartod és másokkal is betartatod, továbbá a másoknak tett ígéreteidet teljesíted.

A jogkövetés – mint az a fentiekből is kitűnik – komplex kérdés, hiszen egyetlen jogkérdésre sem lehet csak egyetlen jogszabályi hivatkozást alkalmazni. Vegyünk egy kézzel fogható példát: a gyermektartásdíj iránti igénynél külön kell kitérni arra az esetre ha a szülők egymással meg tudnak állapodni és arra az esetre ha nem képesek egymással megállapodni. Csak ez a két eset több jogszabályi rendelkezést fog át.

A jogkövetésre példaként a közlekedési szabályokra utalnék, hiszen a közlekedés mindennap a többségünket érinti. (Kivéve, ha nem mozdulsz ki otthonról.) Ha betartod a közlekedési szabályokat, akkor jóval kisebb az esélye annak, hogy baj ér. A baleset kockázata ez esetben csak a többi közlekedőn – és azok jogkövetésén – múlik. Ha mindenki betartaná a közlekedési szabályokat, akkor a balesetmentes közlekedést el lehetne érni. Sajnos, amíg a közlekedők nem tartják be, nem követik az előírásokat (pl. sebesség túllépés, közlekedési sávból a másik sávba átlógás, télen a téli autógumi hiánya, fáradtan vezetés és közben elalvás, stb.) addig rengeteg személyi sérülés és pénzbeli kár merül fel. Mindezt – jogkövetéssel – meg lehetne előzni! Tehát, a jogkövetés a személyi sérülés és a pénzbeli kár felmerültének esélyét csökkenti. Ha nincs sérülés és nincs kár, akkor nincs ezzel kapcsolatos ügyintézés (=idő + energia + költség) sem. A balesetmentes közlekedés egy nyugodtabb és biztonságosabb helyet jelentene itthon.
Nézz youtube videókat, mert számtalan olyan felvétel van, ami bizonyítja, hogy a gyorshajtás – azaz a közlekedési táblák által előírt sebesség be nem tartása – okozta a balesetet. Tanulj belőlük és tartsd be a sebességi előírásokat is.

A jogkövetés azért is hasznos, mert ad egy kijelölt utat, amelyet ha követsz, azzal egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb életed lesz és idődet- és energiádat a családodra, hobbidra fordíthatod.

(kelt: 2018.12.04.)



A szerződésminta útvesztői



Különbséget kell tenni szerződésminta és szerződésminta között. Az egyiket a jelen írásban jogalkotói szerződésmintának fogom hívni, a másikat sablonnak.

A jogalkotói szerződésminta az, ami konkrét jogszabályban megtalálható. Ilyen például a cégek számára kialakított társasági szerződésminta vagy a gépjármű adásvételhez megalkotott szerződésminta. A jogalkotói szerződésminta tehát biztonsággal alkalmazható, mert a jogszabályi feltételeket teljesíti és maga is a jogszabály része.

A jogalkotói szerződésmintával szemben a sablon számos veszélyt rejt. Veszélyforrás például, hogy a sablonról nem lehet tudni, hogy megfelel-e az aktuális jogszabályi előírásoknak, vagyis a sablon lehet elavult vagy olyan személytől származó, aki maga sem ért a szerződésekhez.
A szerződésekben járatlan felek nem tudják, hogy az adott szerződéstípusnál egyáltalán mik a kötelező elemek, amikben meg kell állapodni és mik azok a kérdéskörök, amikben az előzőeken felül célszerű megállapodni. Ezáltal a sablon után kutató felek egyáltalán nincsenek abban a helyzetben, hogy az adott sablon tartalmáról érdemben döntsenek, azt megfelelően módosítsák, kiegészítsék. A sablon ezen okokból alkalmazhatatlan lesz a számukra. Olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy 41-es facipő minden nemű és korú ember számára minden évszakban alkalmas. Holott nem az.
A sablon további veszélye, hogy mivel nem tartalmazza a felek részletes és tényleges megállapodását, ezért lényeges kérdésekre vagy egyáltalán nem tér ki vagy csak éppen érintőlegesen, amik által a felek egy felmerülő kérdést nem fognak tudni sem megoldani, sem rendezni.
A sablon fenti veszélyforrásai azt jelentik, hogy a sablon szerinti megállapodást megkötő felek egy felmerülő kérdésben kénytelenek lesznek ügyvédhez fordulni – amit eredetileg ki akartak kerülni – , viszont így várhatóan magasabb költséggel kell számolniuk. Ha az adott kérdés annyira elmérgesedett vagy a sablon és a körülmények alapján annyira megoldhatatlan, akkor a törvény által bírói útnak nevezett úton lesznek kénytelen a felek megoldást keresni, ami újabb költségeket, idő- és energia ráfordítást jelent. Holott, ha ügyvédhez fordultak volna akkor, amikor a szerződés megkötésének szándéka felmerült, azzal és az ügyvédi okiratszerkesztéssel mindezt meg tudták volna előzni.
Tehát, Kedves Olvasóm, érdemes mérlegelned, hogy megéri-e sablont vadásznod a neten vagy inkább ügyvédi közreműködéssel teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan a valóságnak és a jogszabályoknak megfelelően kötsz szerződést.

A sablonnal kapcsolatban a Tévhit 3. alatt is olvashatsz.

(kelt: 2018.12.12.)

Tévhitek

Tévhit 1.

Az ügyvéd majd helyettesít engem és helyettem majd mindent elintéz.

VALÓSÁG

Az ügyvéd nem helyettesíti a Megbízót, azaz nem lép a Megbízó helyébe. Az ügyvéd sokkal inkább a Megbízónak olyan szócsöve, ami a Megbízó által elmondottakat jogi formába alakítja.
Amiket a Megbízó elmond az ügyvédnek, az ügyvéd ezekhez kötve van, azaz a Megbízó által elmondottak alapján jár el. Ha a Megbízó valami(ke)t elhallgat az ügyvéd elől vagy az ügyvédet az elmondásával becsapja, azok következményét a Megbízó viseli.
Az ügyvéd csak a Megbízó által adott megbízás keretein belül tesz intézkedéseket, lépéseket méghozzá a jogszabályi előírásokhoz igazodva, tehát nem mindent intéz el, hanem csak a megbízással érintett jogi ügy jogi részét.

Tévhit 2.

Az ügyvéd majd a törvényektől megvéd.

VALÓSÁG

Az ügyvéd jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére van, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására kell irányuljon a tevékenysége, és végül, de nem utolsósorban az ügyvédi tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Az ügyvédi tevékenység nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.

Tévhit 3.

Kellene valamilyen szerződés, keresek rá a netről egy szerződésmintát vagy sablont és jó lesz az.

VALÓSÁG

Az interneten sokféle információ kering, számos közülük hamis vagy elavult vagy nem hozzáértőtől származik. A szerződésminta vagy sablon alkalmatlan arra, hogy a felek tényleges részletes megállapodását az adott esetre alkalmazandó jogszabályi előírásokra figyelemmel és minden szempontnak megfelelve rendezze. Ezáltal előállhat – és számos esetben elő is állt – olyan probléma, amit a felek az internetről leszedett szerződésminta révén nem tudtak sem kezelni, nem tudtak semmilyen megoldásra jutni. Ilyenkor az adott vitás kérdés rendezése sokkal nehézkesebb, időigényesebb és költségesebb.
Tehát, a szerződésmintával vagy sablonnal az adott felmerült kérdésben ott fogsz állni, hogy arra a kérdésre vagy egyáltalán nincs benne szabályozás sem vagy az adott kérdést a szerződésminta rendelkezései alkalmazhatatlan módon kezelik. Ezzel sokkal több költséget jelent, mintha a valóságnak, a felek akaratának és a jogszabályoknak is megfelelő okirat szerkesztését kérik a felek az ügyvédtől.
A fentiek nem vonatkoznak az úgynevezett jogalkotói szerződésmintára. A jogalkotói szerződésmintáról a cikkek között a Szerződésminta útvesztői című írásban olvashatsz.

Tévhit 4.

Megyek az ügyvédhez papírokat aláírni.

VALÓSÁG

Az ügyvéd nem papírokat írat alá, hanem okiratokat szerkeszt, jognyilatkozatokat fogalmaz meg a Megbízója által rendelkezésére adott nyilatkozatok, adatok, információk, okiratok, valamint esettől függően az ügyvéd által a közhiteles nyilvántartásból lekért és ellenőrzött adatok tanúsága alapján. Tehát, az ügyvédnél nem papír van, hanem papír alapon rögzített okirat, jognyilatkozat, ami joghatás kiváltására alkalmas.

Tévhit 5.

Írjunk valamit papíron aztán minden majd úgyis aszerint megy tovább, ahogy eddig is beszéltük.

VALÓSÁG

Nincs olyan, hogy valamit írnak papíron. Ha a megállapodásukat írásba foglalják, azt szerződésnek hívják, ami kötelezi a feleket az abban foglaltak betartására. Ha egyik fél sem tartja magát a szerződésben vállaltakhoz, akkor vagy közösen kell a korábbi írásba foglalt szerződést módosítani vagy mindkét fél hibás lesz abban, hogy eltért a szerződéstől és helyt kell álljon az eltérésből eredően beállt következményekért.

Tévhit 6.

Az ügyvéd egyfolytában az irodájában ül és csak az e-mailt, telefont várja, egyébként malmozik.

VALÓSÁG

Az ügyvéd az általa választott szakterületektől függően járja a hatóságokat, hivatalokat, bíróságokat, külső helyszíneken (például cég székhelyén) lát el képviselet, egyeztet, tehát nem ül egyfolytában az íróasztala mögött.
Emellett, ha mással tárgyal vagy épp más ügyét intézi, akkor sem fog e-mailre, telefonra azonnal válaszolni.

Tévhit 7.

Az ügyvéd egész héten minden nap dolgozik, nyitva tartja az irodáját, mindegy, hogy hétvége van vagy ünnepnap.

VALÓSÁG

Az ügyvéd is ember, aki maga szervezi a munkáját, munkarendjét, van magánélete is, ezért nem tart nyitva éjjel-nappal.
Ha éppen mással tárgyal vagy irodán kívül dolgozik, akkor sem tud fogadóórát biztosítani. Hétvégén és ünnepnapokon főszabályként az ügyvéd sem dolgozik.